Hazaút

Sajnos ez a nap is eljött. Nagyon gyorsan eltelt ez az egy hónap. Ambivalens érzések törtek elő bennem, szívesen maradtam volna még. Nagyon megszerettem Amerikát, az amerikai életformát, már amit megismertem e rövid idő alatt, de már jó volt haza indulni is. A gépünk este fél nyolckor indult vissza Isztambulba. Minden rendben történt a becsekkolásnál. Amikor a repülőnk felemelkedett már sötét volt, de alig egy két óra repülés után máris elértük a terminátort. Furcsa volt, hogy ilyen hirtelen verőfényes nappal lett. Le is kellet mindenkinek húzni a sötétítőt. Csendes és unalmas út után megérkeztünk Isztambulba ahol kevés várakozás után már indult is a gépünk Budapestre. Ez már felüdülés volt a másik járathoz képest kevesen is voltak a gépen, és két óra alatt már itthon is voltunk.

 Houston esti fényekben, felszállásunk után.

   Röviddel a terminátor elhagyása után.

Isztambulban.

Már Budapesten, a houstoni 33 Celsius fokból…..

…..megfagyva a 7 Celsius fokba.